Ady Endre
Akik mindig elkésnek
Mi mindig mindenről elkésünk,
mi biztosan messziről jövünk.
Fáradt, szomorú a lépésünk.
Mi mindig mindenről elkésünk.
Meghalni se tudunk nyugodtan.
Amikor már megjön a Halál,
lelkünk vörösen lángra lobban.
Meghalni se tudunk nyugodtan.
Mi mindig mindenről elkésünk,
késő az álmunk, a sikerünk,
révünk, nyugalmunk, ölelésünk,
mi mindig mindenről elkésünk.
2010. július 12., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése